Pilisi Pálos Passió
A Pilisi Pálos Passió mostani előadása ősbemutató. Szövegkönyve Hadnagy Bálint 1511-ben írott munkáján alapul, mely – eddigi ismeretek szerint – Európa legkorábbi passió szövege.
Az előadás további érdekessége, hogy egy nagyszínpadi előadás keretében lesz bemutatva a zenés passió-játék.
Az előadások helyszíne a 2 400 férőhelyes Pilisszántói Szikla Színház lesz.

A darabot Cseke Péter Jászai díjas színművész rendezi.
A főbb szerepeket Körtvélyessy Zsolt, Dörner György, Eperjes Károly, Pregitzer Fruzsina, Rajkai Zoltán, Konrád Antal, Növényi Norbert játsszák
A Budapest Táncegyüttes táncosai, kórusa Zsurávszki Zoltán koreográfus irányításával teszik színesebbé az előadást.
A zene Kövi Szabolcs a díszlet Götz Béla, a jelmezek Tordai Hajnal munkáját dicsérik.

Az előadások időpontja 2007. június 21. – július 15. között:
– 2007. június 21. – bemutató
– 2007. június 22.
– 2007. június 23. (esőnap: 2007. június 24., 25.)
– 2007. június 28.
– 2007. június 29.
– 2007. június 30. (esőnap: 2007. július 1., 2)
– 2007. július 5.
– 2007. július 6.
– 2007. július 7. (esőnap: 2007. július 8., 9.)
– 2007. július 12.
– 2007. július 13.
– 2007. július 14. (esőnap: 2007. július 15.,16.)

Kezdés: minden esetben 20:30 órakor.

Az előadás bemutatójának másnapján 15 ország 100 települése központi rendezvényen vesz részt, melyre a premier előadáson megjelent hazai és nemzetközi személyiségeket is elvárjuk. A meghívottak köréhez tartozik a spanyol király család és a portugál köztársasági elnök; továbbá hasonló művészi produkciók előadóit is tervezzük meghívni.

A rendezvény védnökei és támogatói:
– Ambrus Miklós
– Egerszegi Krisztina
– Grosics Gyula
– Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg
– Magyar Zoltán
– Növényi Norbert
– Papp László családja
– Puskás Öcsi családja
Reprezentatív kiadvány

Az eseményhez kapcsolódóan Alapítványunk ingyenes reprezentatív kiadványt is megjelentet Pilisi Pálos Passió címen,
5 000 feletti példányban. Ez a passió szövegének 132 versszakát tartalmazza, 5 nyelvű előszóval (angol, francia, német, olasz, spanyol). A kiadványt az önkormányzatok is támogatják és terjesztik.
Jegyvásárlás
A Pilisi Pálos Passió színházi előadásra jegyek 4 000 Ft-os egységáron válthatók.

Jegyek kaphatók:
- a szervező alapítványnál: e-mail: jegyvasarlas@ujvilagfesztival.hu, telefon: (+36) 20 418-9901
- a Ticket Express jegyirodáiban és az Eventim hálózatában, Call Center: 06 (30) 30-30-999, www.tex.hu, www.eventim.hu, Web oldalunk: www.ujvilagfesztival.hu/index.php?action=2
Pilisszántói Szikla Színház
Elérhetőség:
Autóval: Az Árpád hídtól a 10-es úton, majd Pilisvörösváron a pilisszántói elágazásnál jobbra, a Moszkva tértől a Hűvösvölgyi úton – Pesthidegkúton – Solymár – Pilisszentivánon keresztül a 10-es útra rátérve…

Autóbusszal: Az Árpád hídtól Volán busszal.

FELHÍVÁS!
A Pilisi Pálos Passió színvonalas megvalósításához a Bakk Endre Kanonok Alapítvány támogatókat keres.
A számlaszáma: 14100220-72079749-01000008
Köszönettel:
Bakk István
Bakk Endre Kanonok Alapítvány Elnöke
E-mail: palospassio@freemail.hu
(+36) 06 20 – 418-9901
www.palospassio.hu

A Honlevél újság decemberi számának tartalmából | Árpádhír

Árva Vince atya, az egyetlen magyar pálos, 75 éves – Bakk István. Nádor – Varga Csaba. Játszótárs – gyermekoldalak az erdélyi Napsugárból ...
www.arpadhir.hu/?q=node/1265 - 17k - Tárolt változat - Hasonló oldalak

Rend a lelke
Magyar pálosok és/vagy lengyel pálosok? – Egykor leválasztották Czestochowát
2008. február 9. 00:00

Joó István
Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend
első kolostora. Amint dokumentumok, tanúkijelentések alapján fölvethető az is, hogy az ősi pálos rend jogilag nem feltétlenül azonos azzal a pálos renddel,
amelynek központja a lengyel Czestochowa.

„Elsőnek a spanyol
és portugál udvar előtt ismert magyar
szerzetesek érkeztek Amerika földjére
Kolumbusszal,
hozzájárulva
a dél-amerikai
indiánok
megtérítéséhez.”
Nem az ősi, Boldog Özséb által alapított pálos rendben vagyok! Erre döbbentem rá levéltári kutatásaim során. Fölfedezésem indulatokat és ellenállást ébresztett a rend vezetésében – magyarázza egy ősz pap Özséb általa feltételezett sírhelye mellett. Pilisszántó régi temetőjében fagyoskodunk. Árva Vince – aki jelenleg, 76 évesen kisegítő plébános a faluban – azt tartja magáról: voltaképpen annak az ősi, közvetlenül a tatárjárás után pilisi remetékből alapított magyar pálos rendnek a tagja, amelyre jóhiszeműen fölesküdött, ám ez mégsem ugyanaz a rend. Idekívánkozik a tény: Vince atya az 1990-es évek elején a visszaszerzett Gellért-hegyi pálos sziklatemplom helyreállítója, igazgatója, a hazánkban újra szabadon tevékenykedő, lengyel generális vezette pálos rend országos gondnoka volt. Nem kíván beszélni az ő és egykori rendje, a czestochowai központú pálosok közötti vitákról. A temetőben inkább képzeletbeli vonalat húz a közeli telken fekvő iskolaépület irányába. Arra húzódik az a masszív és hosszú fal a föld alatt, amely szerinte a Szent Kereszt tiszteletére épített kolostoré volt, Remete Szent Pál testvéreinek első központjáé.
– Mindig úgy volt: ha valaminek az emlékét is el akarták tüntetni, temetőt raktak föléje – így hangzik Árva Vince keserű tanítása. A talány, itt állt-e a nevezetes kolostor, ma még megoldatlan. Pár éve a pap ásatást kezdeményezett ugyan, de pénz híján a kutatóárkot visszatemették. A pilisi pálos kolostort mások a Kesztölc melletti Klastrompusztán kutatják, és oda képzelik a remetesége előtt esztergomi mesterkanonok Özséb sírját is. Mások egy Nagykovácsihoz tartozó raktártelepet emlegetnek. Ott is található romemlék, amelyet egyszerre azonosítanak Gertrúd vadászkastélyával, ahol a királynét meggyilkolták, illetőleg a később a kastélyból átalakított állítólagos pálos kolostorral.
A pálos rend története – pusztán az eddig feltárult részletek tanúsága szerint is – regényes. Juhász Miklós jogász, az idős atya önkéntes segítője juttatta el hozzánk azokat a dokumentummásolatokat, amelyekből a szántói pap a már hangoztatott következtetését levonta: jogilag nem azonos az 1250-es években alapított magyar központú rend és a mai.
Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek erős kívánsága, terve volt, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondott Özséb végre kanonizált szent legyen. Mert bár a rendalapító „szentség hírében hunyt el” 1270-ben, nem avatták Rómában szentté, de még boldoggá (azaz helyi egyház hatósugarában tisztelhető szentté) sem bő hét évszázadon keresztül. (Igaz, volt rá kezdeményezés a két világháború között és az azt követő években.) Arról, hogy kire lehet alkalmazni a szent jelzőt, legalizálva a már amúgy is kialakult tiszteletét, az Apostoli Szentszék szentté avatási kongregációja, azaz végső soron a pápa mondja ki a döntő szót. Paskai László és Erdő Péter bíborosok elődje, Lékai László 1986. január 18-án ünnepélyes Özséb-emlékmisén jelentette be az esztergomi bazilikában, hogy a kanonizációs eljárás elkezdődött.
A szentté avatás kérelmezője az a márianosztrai egyházközség volt, amelynek plébánosát akkor Árva Vincének hívták. Azt csak kevesen tudhatták róla, hogy korábban klandesztin, azaz titkos fogadalmas pálos szerzetes volt, aki ugyancsak titokban működő rendtársait irányította a kommunista elnyomatás alatt. A bíboros prímás őt nevezte ki – 1985. december 16-án – a szentté avatási eljárás posztulátorává. A posztulátor feladata a szentté avatáshoz szükséges bizonyítékok összegyűjtése és előkészítése a kanonizációs perre. Árva Vince atyát Lékai még 1984-ben Rómába küldte fél évre, hogy megismerje a szentté avatási eljárás szabályait. Mára több kötetre rúgó, teljességre törekvő dokumentumgyűjtemény állt össze, többek között azokkal a képzőművészeti alkotásokkal, amelyekből kitetszik, Özséb vallásos tisztelete végighúzódik a magyar katolicizmus évszázadain.
Éppen e kutató- és gyűjtőmunka során bukkantak fel – figyelemre méltó melléktermékekként – különféle utalások egy 1784-es pápai okmány létére, amely nagyot fordított a pálosság történetén. Tudni való, hogy II. József, a Szent Koronával nem sokat gondoló „kalapos király”, Habsburg uralkodó 1786-ban feloszlatta birodalmában a szerzetesrendeket. Így a magyar pálos kongregációt is. Ekkorra már lengyel földön is javában virágzott a pálos szerzetesség. Ezt az alapozta meg, hogy 1382-ben, Nagy Lajos magyar–lengyel király uralkodásának utolsó évében a vele rokonságban álló Opuliai László nádor meghívására magyar pálosok települtek Czestochowába. 1784-ben a lengyelek bölcs veszélyérzete folytán – amelybe az ország első, 1772-beli felosztása is belejátszhatott – született meg a pápa rendelete. O. Sykstus Szafraniec lengyel pálos tudós 1966-ban írott disszertációja (Konwent Paulinów Jasnagórskich, 1382–1864) így ismerteti ezt: „VI. Piusz pápa 1784. december 3-án pápai »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévével, melyet Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére adott, leválasztotta a pálosok lengyel tartományát a rend egészéből, kiemelve ezzel az általános generális hatóköre alól. Ily módon »Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli i Erem« néven megalakult a lengyel pálos kongregáció. Nemcsak különálló tartományi főnökkel, hanem generális vizitátorral, akit csak egyszerűen generálisnak neveznek, aki az egész kongregáció felett gyakorolja a hatalmat. A lengyel nagykáptalanon választották meg őt, függetlenül a rend többi részétől.”
Csoda-e, ha a pápa által elrendelt jogi aktus, a lengyel pálos tartomány leválasztása idehaza feledésbe merült? Nem az, tekintettel a Nagy Lajos és Mátyás király korában felvirágzó, majd Pázmány Péter bíboros idején újabb csúcsokra jutó magyar pálosság 1786-tal kezdődő, százötven éves tetszhalálára. És arra, hogy 1932-es, czestochowai segédlettel zajló újraéledésének Rákosiék már 1951-ben véget vetettek. Teherautóra rakva és bebörtönözve, esetenként kivégezve a hazai szerzetesrendek tagjait…
A rendi kontinuitás és önazonosság problematikájának említése mintha ma is illetlenség volna. További hivatkozások szintén fölvetik: ez a rend talán nem is az a rend – és ezt a lengyelek is mintha így gondolnák… Egy 1982-es kismartoni rendtörténeti konferencián maga a későbbi rendfőnök, Adam Jan Nalaskowski taglalta a témát. „A kolostorok megszüntetésének fokozódó veszélye, a lengyel pálosok elkülönülési törekvése és a lengyel király, Stanislav August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált.”
Árva Vince atya némelyek által rögeszmének nyilvánított felfedezését alátámasztani látszanak egyéb lengyel vallomások is. A világhálón jasnagora.com cím alatt található meg egy tárgyunk szempontjából fontos lengyel egyházi enciklopédia. Az Encyklopedia Koscielna című kiterjedt gyűjtemény a XIX. század második felében keletkezett. Ezen belül az archaikus lengyel nyelven íródott Historia Jasna Góra Paulini című munka egyik fejezete idézi fel a VI. Piusz-féle bréve tényét és annak összefüggését II. József intézkedéseivel. (Jasna Góra: kolostor a „fényesség hegyén”; ez a czestochowai pálos központ és Mária-kegyhely elnevezése.) Ezt írja a lengyel krónikás: „Két évvel később Magyarországon feloszlatták a pálosokat, amikor pedig erről értesült a (lengyel) provincia, akkori generális titkára, Kajetan Gyuris atya levelében e szavakat fogalmazta meg: »Gratulálunk a lengyel tartománynak, hogy immár a Szentszék határozatával tartományaink különválva mentek maradtak a végső pusztulástól. Adja Isten, hogy a pálos család az elkövetkező századok során virágozzék és növekedjék, minden mennyországi boldogság és áldás részese legyen!«”
A lengyelek lépése bevált: noha az előbb osztrákok megszállta, majd orosz fennhatóság alá kerülő Czestochowa helyzete nem volt könnyű, a krakkói kolostorral együtt túlélte a történelem viharait. A czestochowai pálos Mária-kegyhely megléte konzerválta a lengyel nemzeti összetartozás-tudatot olyan időkben, amikor országukat nem lehetett megtalálni a térképen.
Rendtörténeti vizsgálódásai és saját elöljáróival való összeütközései nyomán, valamint hogy Paskai László bíboros idején megszűnt Boldog Özséb szentté avatásának magyar egyházvezetési támogatása, Árva Vince radikális döntésre jutott. A neki címzett, 1997. november 7. keltezésű vatikáni válaszlevél részlete így tükrözi vissza ezt: „Ön ismét kéri a Régi Pálos Rendbe tett fogadalmának az elismerését, és így a Boldog Özséb által alapított Régi Pálos Rend elismerését. 1996. június 17-én kelt levelünkben már kifejtettük, hogy hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását.” Az idézett sorok aláírója Jesus Torres, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának (vatikáni csúcshivatalnak) az államtitkára.
De hogyan látja mindezt a jelenlegi magyar rendtartomány – teljes nevén a Magyar Pálos Rend, I. Remete Szent Pál Rendje – pécsi vezetése? Özséb, az esztergomi kanonok, aki IV. Béla szellemi társa volt a tatárjárást elszenvedő ország talpra állításában, majd aki odahagyta további karrierjét a világiassággal szembeforduló életért és egy remeterend megalakításáért… Olyan szerzetért, amely – magyar központtal – a XVI. században már jelen volt Európa szinte valamennyi országában. Özsébnek ugyan nem sikerült elérnie a pápánál, hogy még életében megerősíttesse a pálos rendet, de Rómában jártakor Aquinói Szent Tamás barátságára szert tett. V. Kelemen pápa csak 1308-ban engedélyezte a pálosoknak, hogy Szent Ágoston regulái szerint éljenek. Ennek van most a 700 éves évfordulója…
– A régi pálos rend az, amelynek most is a magyar tartománya vagyunk – Borsos József magyar tartományfőnök Pécsett, a hazai rendházak központjában ezt a következtetést szűri le az általunk továbbított dokumentumokból. Szerinte nyilvánvaló: a pápai rendelet nem külön lengyel rendet teremtett, csak olyan önrendelkezést a lengyel rendtartománynak, amely megakadályozta, hogy a Habsburgok keze Czestochowáig is elérjen. Vagyis hogy a magyar generális elbuktatása ne okozza Czestochowa megbénítását is. – Lengyel testvéreink célja csupán az volt, hogy mentsék a rendet, nem pedig az, hogy elszakadjanak – elemezte a korabeli történéseket József atya. De akkor miért írta azt „Fráter Árvának” a vatikáni illetékes 1997-ben: „hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását”? Erre a magyar tartományfőnök a kongregáció megfogalmazásának „tapintatát” említi, mondván, a hivatal nem kívánja megbántani az 1963-tól 1989-ig titkos rendfőnöki megbízottként tevékenykedő Vince atyát. Borsos József megjegyzi: Árva Vince vette át 1977-ben az ő titkos örökfogadalmát is Márianosztrán.
Ami a szentté avatási eljárás folyamatát és a posztulátorságot illeti, a magyar rendtartományfőnök csak két megjegyzést kíván tenni. Özséb szentségének pere, kivizsgálási ügye, beleértve az anyaggyűjtést, folyamatban van. Bár külön dokumentumot a szerzetből kilépett Vince atya „bizonyára” nem kapott posztulátori kinevezése viszszavonásáról, a lengyel rendtartomány egy tudós szerzetese időközben már kapott Rómából egy mindmáig érvényes posztulátori kinevezést…
Az eddigi állítások ellentétéből eredő feszültségeket talán oldhatja egy kulturális hír, amelyet Bakk István közöl velünk, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke. Bakk Endre székely főnemesi családból származó pap volt a XIX. században; a família ezer szállal kapcsolódott az ősi rendhez, perjelt is adott a magyar pálosságnak. A szóban forgó alapítvány, amely tagja az Euro Passion nevű ernyőszervezetnek, nyáron mintegy 160 milliós ráfordítással – Pilisszántó határában – színre viszi a Pilisi pálos passiót az Újvilág fesztivál keretében. S hogy miért említtetik az Újvilág?
– Amerika és Európa között a keresztény hidat a Magyar Pálos Rend építette fel – vallja Bakk István. – Elsőnek a spanyol és portugál udvar előtt ismert magyar szerzetesek érkeztek Amerika földjére Kolumbuszszal, hozzájárulva a dél-amerikai indiánok megtérítéséhez.


www.mno.hu/portal/sendcont?contentID=541736
www.mno.hu/portal/541736

IMA-LÁNC FELHÍVÁS!
Új magyar szent születőben.
IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!
2008. június 29-től MINDEN ESTE 19 órakor A Szentté avatás napjáig!

Könyörögjünk:
Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével né­péért engeszteljen.
Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világ­ban szétszóródott magyar népet. Példájára való­suljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.
Boldog Özséb remete lángja világítson be az el­hagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiatalok­nak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg éle­tük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedés­sel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisz­taságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszkö­zölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.
Végül saját kérésemet terjesztem eléd.......Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.
Krisztus a mi Urunk által. Ámen. Árva Vince atya
albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=76790

Új magyar szent születőben

Árva Vince atya levele a pápának
Citta del Vaticano Alla SUA Santita Benedetto 16

Őszentsége XVI. Benedek pápa

Igen Tisztelt Szentatyám! Tájékoztatom Önt, hogy a magyar Pálos rend alapítójának, Özséb kanonok, oltárra emeléséhez szükséges anyagot 22 évi munkával összegyűjtöttem és Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek úr által reám ruházott posztulátori feladatomat teljesítettem. Mivel ő nem érhette meg, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondatott Özséb kanonizált szent legyen, ezért idén, február 8-án kelt levelemben kéréssel fordultam a Püspöki Konferencia tagjaihoz, hogy aktorként képviseljék Lékai László érsek úr akaratát. Előadom, hogy a Szentté Avatási Kongregációban végzett római tanulmányaim során 1985-ben világossá vált előttem hogy a ma is működő lengyel Pálos rend nem azonos az Özséb által alapított renddel, még ha szellemi gyökereik közösek is. VI. Pius pápa - Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére kiadott - 1784. december 3-án kelt »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévéjével ugyanis leválasztotta a lengyel tartományt a magyar központú rendről. Ezen felismerés késztetett arra. hogy minden erőmmel törekedjek az ősi rend működésének újbóli megindítására. E cél vezérelte Özséb kanonok szentté avatási eljárásában tevékenységemet. Előzményként előadom továbbá, hogy az 1960-as években közreműködtem abban, hogy hazámban fennmaradjon a pálos szellemiség, a hatósági tiltások ellenére szerveztem az illegális magyar Pálos rendet. 1990 után irányításommal beindítottuk Budapesten, a Gellért-hegyen a pálos szikla templomot. A Pilis hegységben. Pilisszántón archeológiai feltárásokat végeztem Özséb atya valószínűsíthető sírja környezetében. Kérem Őszentségét, adja áldását Özséb kanonokra, Mária országa egyetlen magyar szerzetes rendjének alapítójára, azért, hogy keresztény nemeztünk megmaradását biztosítsa, s ezáltal erősítse az európai népek békés együttélését a keresztény értékek szerint. Isten áldását kérem Őszentségére. Mindhalálig hű híve Árva Vince atya 2008. február 18.